A szokásos húsvéti sablonszövegek között mindig kerül egy-két csemege amire érdemes felfigyelni. Azt irja például Dr. Jakubinyi György érsek úr a Szabadság mai számában, hogy:

“Száz évvel ezelôtt még sokan azt hitték, hogy választaniuk kell a természettudomány és a hit között. Ma már világos, hogy a kettô között ellentét nem lehet. Hitem a végsô kérdésekre ad feleletet: Honnan vagyunk, hová megyünk, mi a földi életünk értelme, végcélja? A tudomány pedig azt fejti ki, hogy a teremtô Isten hogyan mûködik a világban. A fejlôdéselmélet sem lehet meg Isten nélkül. A fejlôdést magát is Isten irányítja, tartja életben. Az állat és az ember között olyan nagy a hasonlóság, hogy sok embert megtévesztett. De a különbség is áthidalhatatlan. Az embert szellemi képességei: értelme és szabad akarata az állatvilág fölé emeli.”

A tudomány nem azt fejti ki, hogy a teremtő Isten hogyan müködik a világban, hanem azt, hogy hogyan müködik a világ, minden természetfeletti beavatkozás nélkül. Egy katolikus érsektől elvárná az ember, hogy ennyire azért ne beszéljen félre. Az érsek úr vagy nem tudja, hogy valójában miről és hogyan szól a (természet)tudomány, vagy tudja, de csakazértis az ellenkezőjét állitja.