Olcsó ítélet kapható III.

A Sütő-vita folytatódik a Hétben. Ezúttal Bertha Zoltán irodalomtörténész fejti ki a véleményét, és nagyjából egyetértek mindennel amit mond. A lényeg: mért van az, hogy a nagy posztmodernek és relativisták számára, akik oly szívesen kétségbe vonják a természettudomány “igazságait” is, nem is beszélve a történettudományról, olyannyira egyértelmü, hogy Sütő András életmüve és kommunizmus alatti cselekedetei és szerepe egyaránt negatívan (és nagyon negatívan) értékelendők? Mi ez a hirtelen nagy tisztelet a tények és a valóság iránt? Olyanoktól, akik máskor és máshol a “világ eredendően interszubjektív természetére” esküsznek? Sokan a vita résztvevői közül, ahogy B. Z. mondja, amolyan “ál-posztmodernek, akik csak a saját igazukban nem kételkednek”. Továbbá ezt is érdemes lejegyezni:

Tény, hogy erõteljesebb érzelmi hatást keltenek a Sütõ-mûvek még ma is, mint más, „posztmodern” sztár-szerzõkéi, például egyetemisták köreiben is; legalábbis személyes tapasztalatom, hogy (minden reklám, média- és divat-ráhatás ellenére) többen és szívesebben olvassák az õ könyveit, mint a „szövegirodalom” agyondicsért, de szignifikáns mértékben olvashatatlannak minõsített darabjait.

És:

[…]engem nem rendítenek meg az ilyen-olyan régi újságcikkek kompromittáló szándékkal történõ felelevenítései sem; az „ocsút” a „tiszta búzától” azok is el tudják különíteni, akik szeretik Sütõ Andrást.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s