iPod-kritika a la Cluj

Először is, elnézést a kötekedésért. De. A kolozsvári Szabadság cikkezik az új iPod(ok)-ról, és az egy mondatra eső hibák száma kiemelkedő.

A cím: “Újra tarol az iPodE”. Helyesen: iPod.

Első sor: “A Sony Walkmen találmánya volt az, ami alapvetően forradalmasította az utcai zene hallgatást.” Helyesen: Sony Walkman.

“A leghíresebb mp3 lejátszót az Apple készítette el. Az ipod elnevezést azóta generikusan mp3 lejátszókra is használják, akkora sikernek örvendett a Mac zenedoboza.” Az iPod elnevezést kimondottan csak az Apple által gyártott lejátszókra használják, legalábbis angol nyelvterületen.

“A siker receptje két tényező volt: a jól sikerült design és a kiváló minőségű hang visszaadási képesség.” A hangminőség valóban nem rossz az iPod-on, de nem is jobb, mint sok más lejátszón, és gyengébb, mintha CD-t hallgatnál. A siker receptje nem a hangminőségben keresendő.

“Az alma logos lejátszó kezelhetősége azonban messze elmarad a flash lejátszók mögött: mert ezekhez még az Apple által erőltetett iTunes program szükséges.” Igen, az iTunes szükséges az iPod-hoz, de ez nem jelenti azt, hogy az iPod kezelhetősége elmarad a flash lejátszókéhoz képest. Az egyik lényeg az iPodnál az, hogy simán és intuitíven működik az iTunes-zal. Az Apple-nél mindig is fontos volt a szoftver-hardver integráció.

“…a probléma csak az, hogy az Apple szoftvereire jellemzően az iTunes is nehézkes, sőt agresszív szoft.” Bárcsak minden szoftver annyira lenne nehézkes és agresszív, mint az iTunes.

“A második shuffle modell is a külalakjával hódította meg a piacot (pedig a 100 eurós lejátszónak még kijelzője sincs).” Amerikában az iPod Shuffle-t 60 dollárért árulják. Nincs kijelzője, de egyszerűen és nagyszerűen működik. És akkora, mint egy ütés tapló.

“Az iPhone megint csak olyan ketyere, amivel az Apple a mások által kifejlesztett megoldásokat fölözi le.” Az Apple évek óta dolgozik az iPhone érintésérzékeny képernyőjén és annak szoftverén. Senki eddig nem tudta ezt ilyen szinten megcsinálni.

“A funkciók közt szerepel a netkompatibilitás, mp3 illetve videolejátszás, telefon, GPS, érintős képernyő – mindez egy maximálisan 20 gigabyteos merevlemezzel kombinálva.” Az iPhone-on nincs (még) GPS (sajnos). És a merevlemez csak 8 GB-os (sajnos).

Lehetne egyebekkel is kötekedni, de minek.

Diszkléjmer: alulírott megrögzött Apple-barát és boldog iTulajdonos.

4 thoughts on “iPod-kritika a la Cluj

  1. Kíváncsi vagyok, hogy Apple-barát voltál-e az OS X megjelenése előtt is, azaz olyan operációs rendszerek „boldog” felhasználójaként, amelyeknél egy nyitva felejtett modális dialógusdoboz miatt nem tudtál kapcsolgatni az alkalmazások között (magyarul annyi volt az igazi multitaszknak), azonkívül minden alkalmazás memóriafelhasználását külön kellett kézzel konfigurálni, ahelyett hogy egy globális virtuálismemória-menedzser intézte volna helyetted, teljesen automatikusan.Az OS X előtti hálózati architektúra is megért egy misét, főleg a sebességet illetően…Hogy a legendás stabilitásról is ejtsünk néhány szót, könnyű úgy készíteni üzembiztos rendszert, hogy nem adod ki a specifikációt third-party gyártóknak, és –– ily módon monopolhelyzetben lévén –– egy átlagos PC-hez képest három-négyszeres áron adhatod a gépet. De mac-en is láttam már elégszer monitorra fagyott egeret, méghozzá professzionális (nyomdai) alkalmazásokat futtató gépeken.Az iPod pedig nem annyira a műszaki megoldásaival, mint inkább a divatkövető tizenévesek sznobériáját meglovagolva hódított. Ugyan már. Egy sima tajvani MP3 lejátszó lényegesen olcsóbb, mint az egyszerű, képernyő nélküli iPod, és többet is tud, aki pedig annyira pihent agyú, hogy zsebketyerén akar filmet nézni, sokkal jobb vásárt csinál egy Windows Mobile-t futtató, GPS-es palmtoppal. De aki sznob, hadd fizessen csak pluszba, mert megérdemli…

  2. Kesztió,nem voltam különösebben Apple barát az OS X előtt. Mikor egyetemre jártam a kilencvenes évek végén, muszáj volt Mac-et használnom egy darabig. Különösebben nem találtam jobbnak, mint a Windows gépeket – elég gyakran lefagytak, és a memória-konfigurálás nem tartozott a kedvenc időtöltéseim közé. De már akkor úgy tűnt, hogy az interface szebb és felhasználóbarátabb, mint a PC-ken.Később vettem egy Windows gépet (részben azért, mert olcsóbbak voltak), és egy jódarabig PC-ken dolgoztam, itthon is.Miután azonban elterjedt az OS X, egyre világosabbá vált, hogy a feleségem laptopja jobb, mint az enyém. Alig vártam, hogy valami okom legyen lecserélni a Sony gépet. Azóta (azaz kb. három éve) eszem ágában sincs visszatérni a Windows-hoz. Az OS X szebb, stabilabb, és könnyebb rendben tartani, mint a Windows XP-t vagy a Windows 2000-et. Hogy milyen volt a Mac OS 9, az mellékes, mert muzeális kérdés. És ne kezdjük elemezni, hogy milyen volt a vele nagyjából egykorú Windows 95 és Windows 98.Azt mondod: “Hogy a legendás stabilitásról is ejtsünk néhány szót, könnyű úgy készíteni üzembiztos rendszert, hogy nem adod ki a specifikációt third-party gyártóknak, és –– ily módon monopolhelyzetben lévén –– egy átlagos PC-hez képest három-négyszeres áron adhatod a gépet.” Ami engem illet, hajlandó vagyok egy stabilabb rendszerért valamivel többet fizetni. A három-négyszeres árat viszont nem ártana dokumentálni. Jelen pillanatban itt Ámerikában egy 1.8 GHz Intel Core 2 Duo, 2 GB RAM, 160 GB hard drive, 13.3 inch-es XPS M1330 Dell laptopért 1949 dollárt fizetsz. Ezzel szemben egy 2 GHz Intel Core 2 Duo, 2 GB RAM, 160 GB hard drive, 13 inch-es MacBook 1399 dollár. Ha egy tisztességes gépet akarsz venni, semmiképp sem lehet három-négyszeres árkülönbségről beszélni.Ami az iPod-ot illeti – kétlem, hogy a sikere csak a tizenévesek sznobériáján múlott. Valóban, ha csak tíz dollárt vagy hajlandó kiadni egy MP3 lejátszóért, akkor jobb, ha elfelejted, hogy létezik iPod. De ha azt akarod, hogy minden zenéd egy helyen és könnyen hozzáférhető legyen, akkor az iPod Classic nem egy rossz választás. Az iPod Touch-nak és az iPhone-nak pedig egyáltalán nem a filmnézés a lényege (legalábbis ami engem illet).Dehát végül is ez ízlések és pofonok kérdése. Aki szereti a Windows Mobile-t, az hadd használja egészséggel. Én maradok tisztelettel a pluszba-fizető Apple-sznob.

  3. Ja, hát nálunk, Romániában meg is lincselnének, ha 1500 dollár felett mernél elkérni egy laptopért! 😀 Itt esze ágában sincs senkinek Dell-t venni; mi – az amcsiktól eltérően – gyakorlatias emberek vagyunk, és jól tudjuk, hogy a harmada annyiba kerülő Acer vagy Fujitsu-Siemens gépek, sőt, sokszor a noname laptopok is pont olyan jók és stabilak, mint a Dell vagy a Sony Vaio. Persze mindenkinek szíve joga drága cuccot vásárolni, ha megengedi a zsebe, az apró különbség mindössze annyi, hogy Mac esetén nincs választási lehetőség. És ez esetenként irritálhatja az embert.Az OS X elismerem, hogy tényleg más világ (amúgy legyünk szívesek az OS 9-et a 2000-es Windows-szal összemérni, vagy legalább az NT4 SP6-tal, s mindjárt más színben látszik a dolog.) De az egygombos egeret továbbra is ergonómiai lidércnyomásnak érzem, nem tudom, miért erőltetik; a minden-programnak-ugyanaz-a-menü se fekszik nekem annyira, mint pl. a taskbar; és az átlátszó hátterű programok is idegesítőek tudnak lenni a teljes képernyőre szétszórt kicsi ablakocskáikkal (PC-nél a programok főablakához „ragasztott” dockerek használatosak, jóval nagyobb rend van így a képernyőn).A szoftverválasztékról ne is beszéljünk, mi is csak most kezdünk gondolkozni, hogy professzionális programcsomagunkat idővel át fogjuk írni OS X-re is.Na de kezdünk nagyon szubjektív alapokon vitázni, végülis ezen a szinten már ízlésdolga az egész.Üdv,Bíró Zoltán

  4. Zoltán,tudom, hogy otthon nem az 1000 dollár fölötti laptopokat keresik, és azt is, hogy nem a Dell vagy a Sony vagy az Apple a kelendő márka. Ettől függetlenül, három-négyszeres árról beszélni túlzás: hasonló összeállítással itt még egy Acer vagy egy Fujitsu-Siemens laptop is legfennebb egy-kétszáz dollárral olcsóbb, mint egy MacBook. Ami, tudom, pénz, de nem háromszoros különbség. A szoftverválaszték volt számomra is az egyik nagy kérdőjel, amikor átváltottam. De egyrészt most Windows XP is van a gépemen, ha Matlab-ot akarok használni például, akkor arra váltok át (anélkül, hogy újraindítanám a gépet); másrészt kiderült, hogy az én szemszögemből nagyon kevés olyan Windows program van, amire ne találnék jó – vagy jobb – Mac megfelelőt.Az interface szokás és ízlés kérdése – valóban van egy néhány dolog, ami vitatható, hogy melyik rendszeren intuitívebb. Nekem sokat számítanak az olyasmik, hogy nagyon könnyű új programokat installálni meg letörölni, nagyon könnyű keresni, könnyű a különböző programok között váltani, etc. Ismét, ízlés kérdése. Az egygombos egeret én sem szerettem, de már rég nincs gyártásban: a “mighty mouse”-nak nevezett jelenlegi egéren van left click, right click, és 360 fokban mozduló scroll-gomb.De az is igaz, hogy a túl hosszan folytatott Windows vs. Mac vita menthetetlenül olyan lesz, mintha mondjuk a katolikus kontra református vallás lenne a téma 🙂 . Azaz nem érdemes túl komolyan venni :). Üdv,zsps. Egyébként kösz a múltkori kommentért is.

Leave a Reply to kesztió Cancel reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s